Szándékos a kérdéses felkiáltás. Vajon el kell válni, ha nem megy együtt? Mielőtt elkezdenénk keresgélni a választ, néhány nagyon fontos dolgot előre kell bocsátani. Az egyik, hogy minden válás házassággal kezdődik. Ez tény. A másik, hogy a házasságnak van pszichológiája és van teológiája is, csak sajnos nem vesznek egymásról tudomást. Ez is tény. A harmadik pedig, hogy egy idő után megrohad az emberben a szeretet. Na, ez is tény.
Az esetek nagy részében amikor valaki elhatározza, hogy valakivel tartós, vagy esetleg élete végéig szóló kapcsolatot akar létesíteni, benne foglaltatik az elhatározásban, hogy testi kapcsolatot is csak kizárólag vele fog ápolni. Persze ott a rizikó, hogy megunják egymással a testiséget, nem jönnek lázba egymástól, vagy nem tudja szívben, lélekben és testben (egyszerre) kielégíteni a társát valaki.
Ha feltesszük ezt a kérdést, lehet azt mondani, hogy igen, de lehet azt is mondani, hogy nem. Talán a legjobb kategorikusan kijelenteni, hogy nem feltétlenül. Vannak emberek, akiknek az első szerelem lett a nagy szerelem, de vannak olyanok is, akiknek az első szerelem után jött a nagy szerelem.
